1. A törött filamentumok jellege és száma
Az emelőgép általános kialakítása nem teszi lehetővé a drótkötél végtelen hosszú élettartamát.
A 6-szálas és 8-szálú drótkötelek esetében a huzalszakadás főként a felületen történik. Nem ez a helyzet a többszálú köteleknél (tipikus többszálú szerkezetek), ahol a drótkötélszakadások többsége belül történik, és ezért „láthatatlan” szakadások.
A következő táblázat figyelembe veszi ezeket a tényezőket, így a 2.5.2-2.5.11. bekezdésekben szereplő tényezőkkel kombinálva különböző szerkezetű drótkötelekhez alkalmas.
2. Törött kötélvégek
Ha a kötél végén vagy annak közelében vezetékszakadás van, még ha kicsi is, az azt jelzi, hogy nagy a feszültség az alkatrészben, ezt okozhatja a kötélvég helytelen felszerelése, és azonosítani kell a kárt. Ha a kötél hossza megengedi, a megszakadt vezeték részét le kell vágni, és ésszerűen újra kell szerelni.
3. Törött filamentumok helyi aggregációja
Ha a megszakadt vezetékek egymáshoz közel helyezkednek el, és helyi aggregátumot alkotnak, a drótkötelet le kell selejtezni. Ha az ilyen megszakadt huzalok a 6d-nál kisebb kötélhossz-tartományban koncentrálódnak, vagy bármely kötélszálban koncentrálódnak, akkor a drótkötelet akkor is le kell selejtezni, ha a megszakadt vezetékek száma kisebb, mint a felsorolt érték.
4. A huzalszakadás mértékének növekedése Egyes használati esetekben a fáradás a drótkötél sérülésének fő oka, a vezetékszakadás pedig bizonyos használat után következik be, de a vezetékszakadások száma fokozatosan növekszik, és az időintervallum egyre rövidül, rövidebb. Ebben az esetben a megszakadt vezetékek növekedési ütemének meghatározásához gondosan meg kell vizsgálni és rögzíteni kell a vezetékszakadások növekedését. Ez a "szabály" használható a drótkötél későbbi selejtezésének időpontjának meghatározására.
5. Törött szálak
Ha a teljes szál elszakad, a drótkötelet le kell selejtezni.
6. A kötél átmérőjének csökkentése a kötélmag sérülése miatt
A drótköteleket le kell selejtezni, ha a kötél magja megsérül, vagy a mag (vagy többrétegű szerkezetben a belső szálak) elszakad, ami a kötél átmérőjének jelentős csökkenését eredményezi. Kisebb sérülések, különösen akkor, ha az egyes szálak feszültségei jól kiegyensúlyozottak, a szokásos vizsgálati módszerekkel nem feltétlenül láthatók. Ez a helyzet azonban nagymértékben csökkentheti a drótkötél szilárdságát. Ezért, ha bármilyen jele van belső finom sérülésnek, a drótkötél belsejét meg kell vizsgálni, hogy megtudja. Ha a sérülés bebizonyosodott, a drótkötelet le kell selejtezni.
7. Csökkentett rugalmasság
Egyes esetekben, gyakran a munkakörnyezethez kapcsolódóan, a drótkötél rugalmassága jelentősen csökken, és nem biztonságos a további használata.
A drótkötelek rugalmasságának csökkenése nehezen észlelhető, és az ellenőröknek tanácsot kell kérniük drótkötél-szakértőktől, ha kétségeik vannak. A rugalmasság csökkenését azonban általában a következők kísérik:
a. A kötél átmérőjének csökkentése;
b. A drótkötél csavarodási távolsága megnyúlt;
c. Az egyes részek kölcsönös összenyomódása miatt helyhiány van az acélhuzalok és a kötélszálak között;
d. Finom barna por jelenik meg a kötélszálak mélyedéseiben;
Bár nem találtak megszakadt huzalt, a drótkötelet nyilvánvalóan nem volt könnyű meghajlítani, és az átmérő is sokkal gyorsabban csökkent, mint ahogy azt önmagában a huzal kopása okozta. Ez a helyzet dinamikus terhelés hatására hirtelen töréshez vezethet, ezért azonnal selejtezni kell.
8. Külső és belső kopás A kopásnak két típusa van:
a. Belső kopás és nyomásgödrök
Ezt az állapotot az egyes szálak és a kötélen belüli huzal közötti súrlódás okozza, különösen akkor, ha a drótkötél hajlításnak van kitéve.
b. Külső kopás
A drótkötél külső kötélszálának huzalfelületének kopását és szakadását annak a tárcsa és a dob kötélhornyával való érintkezési súrlódása okozza nyomás hatására. Ez a jelenség különösen szembetűnő, ha az emelési gyorsító és lassító mozgás, a drótkötél és a szíjtárcsa közötti érintkezés különösen szembetűnő, és a külső acélhuzal lapos formára van köszörülve.
Az elégtelen vagy nem megfelelő kenés, valamint a por és homokszemcsék jelenléte súlyosbíthatja a kopást.
A kopás csökkenti a drótkötél keresztmetszeti területét és ezáltal a szilárdságát. Ha az acélhuzal külső rétege átmérőjének 40%-áig elhasználódik, a drótkötelet le kell selejtezni.
Ha a drótkötél átmérője a névleges átmérőhöz képest legalább 7%-kal csökken, a drótkötelet akkor is le kell selejtezni, ha nem található megszakadt huzal.
9. Külső és belső korrózió
A korrózió különösen hajlamos az óceánokban vagy az iparilag szennyezett légkörben. Nemcsak a drótkötél fémfelületét és ezáltal a szakítószilárdságot csökkenti, hanem felületi érdességeket és repedéseket is okoz belőle, ami a fáradást gyorsítja. Az erős korrózió a drótkötél rugalmasságának csökkenését is okozhatja.
(1) Külső korrózió
A külső acélhuzal korróziója szabad szemmel is megfigyelhető. Ha mély gödör van a felszínen, akkor a drótot le kell selejtezni, amikor már elég laza.
(2) Belső korrózió
A belső korróziót nehezebb észlelni, mint az azt gyakran kísérő külső korróziót. Azonban a következő jelenségek azonosíthatók:
a. A drótkötél átmérőjének változása. A drótkötél átmérője általában kisebb a tárcsa körüli ívben. Az álló szakaszban lévő drótkötél esetében azonban a drótkötél átmérője gyakran megnő a külső kötélszálak rozsdafelhalmozódása miatt.
b. A drótkötél külső kötélszálai közötti hézag csökken, és gyakran együtt jár a külső kötélszálak közötti huzalszakadás. Ha belső korrózióra utaló jelek vannak, a drótkötelet belülről a felügyelőnek meg kell vizsgálnia. Súlyos belső korrózió esetén a drótkötelet azonnal le kell selejtezni.
